Magyarország legnagyobb barokk kastélyában állítják fel jövőre a magyar királynő szobrát. Az egykor a Millenniumi Emlékművet díszítő alkotást a Gödöllői Grassalkovich kastélyban állítják fel a barokk év keretén belül. 2011-ben kettős évfordulóra emlékeznek a városban: Mária Terézia 260 évvel ezelőtti látogatására és Grassalkovich I. Antal, a kastély építtetője halálának 240. évfordulójára.

Zala György 1907-ben készült alkotása - mely az egyetlen egész alakos Mária Terézia szobor hazánkban - jelenleg a Szépművészeti Múzeum aulájában látható. A szobor eredetileg a Millenniumi Emlékmű része volt, de a XX. század folyamán többször is kegyvesztetté vált a többi Habsburg uralkodóval együtt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékműről leemelték a Habsburg-család tagjait, Ferenc József szobrát teljes egészében megsemmisítették. A Horthy-korszakban a szobrokat visszaállították, Ferenc Józsefét újra öntötték.

A második világháború sem kegyelmezett az uralkodóknak. Mária Teréziát találat érte, a szobor alsó része megsemmisült. Az 1950-es években a Habsburgok teljes mértékben kegyvesztetté váltak és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lettek beolvasztva a Sztálin-szoborba, mint például gróf Andrássy Gyula lovas szobra. Az üres helyek megtöltésére a magyar függetlenségért küzdő vezetők kaptak helyet: Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. Mária Terézia egykori helyén ma Thököly Imre szobra látható.

A lecserélt szobrok elÅ‘ször a BTM Kiscelli Múzeumának raktárába, majd onnan Sülysápra ”költöztek”. A rendszerváltás után elsÅ‘ként Mária Terézia szobrát restaurálták 2002-ben, ekkor került a Szépművészeti Múzeum aulájába a fÅ‘bejárat mellé.

Gödöllő város polgármestere Gémesi György és a kastély igazgatója Révész T. Mihály a Budapest Galériától és fővárostól kért,s kapott engedélyt, hogy a szobrot a jövő évben megrendezendő Barokk Év keretén belül Gödöllői Királyi Kastélyban felállíthassák.

A 2011. március 5-én, Grassalkovich I. Antal születésnapján kezdődő és halála napjáig, december 1-jéig tartó programsorozat előkészítése már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. A szervezők nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy mind helytörténeti, mind idegenforgalmi szempontból színvonalas rendezvényeket kínáljanak az érdeklődőknek.

A „Barokk Év GödöllÅ‘n programjaiba valamennyi kulturális intézmény bekapcsolódik a városban. A nyitóünnepség helyszíne természetesen Grassalkovich I. Antal egykori kastélya lesz, ahol egyházi kincseibÅ‘l rendeznek kiállítást, s ekkor nyílik meg a GödöllÅ‘i Városi Múzeum „Élet a barokk korban” című tárlata is.

A kettős évfordulóhoz a többi között két jelentős programsorozat kapcsolódik: júniusban az Antal-napi vigasságok, és augusztusban a Barokk hét a barokk évben. Mindkét alkalommal Grassalkovich Antal és Mária Terézia személye állnak majd a középpontban.

A tervek szerint az emlékév folyamán több, a kor hangulatát idéző zenei és színházi eseménynek ad otthonta kastély, s annak egyedül álló Barokk Színháza. A Városi Könyvtárban, a Gödöllői Művésztelepen és a Művészetek Házában kiállítással, míg a máriabesnyői bazilikában orgona- és kamarazenei koncertekkel, valamint nemzetközi kórusfesztivállal tisztelegnek az egykori kastély- és templomépítő birtokos, és a királynő emléke előtt.

Gróf Grassalkovich I. Antal, a gödöllői uradalom nagyhatalmú birtokosa, fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Vezette a magyar birtokviszonyokat átrendező Újszerzeményi Bizottságot, volt koronaőr, irányította a budai királyi palota építkezéseit.A Magyar Udvari Királyi Kamara elnökeként két évtizedig felelt az ország pénzügyeiért. Elkötelezett hívőként, mint a katolikus egyház mecénása harmincnál is több templomot építtetett.

Gödöllőn több, a nevéhez kötődő emléket is találhatunk. A kastély -ahol 1751-ben három napot töltött el Mária Terézia - mellett számos épület, köztéri szobor maradt az utókorra. Neve méltatlanul merült feledésbe, a barokk év pedig kiváló lehetőséget ad arra, hogy mind személye, mind az általa létrehozott barokk emlékek a figyelem középpontjába kerüljenek.